Sokszor mondom a fiamnak, amikor már kockára játszotta a fejét Xbox-szal, hogy elég,
mókázzon valami analóg játékkal. Most én is azt teszem.
Megörököltem apósom féltve őrzött Nikon F3-asát. Újra remegő kézzel fűzöm majd be a filmet, százszor meggondolom,
hogy ellőjem-e a képet, utána bosszankodom majd, hogy nem voltak jók a beállítások. Izgalommal várom majd,
hogy hány kép lett egyáltalán értelmezhető és már most örülök,
hogy nem, nem tudom majd photoshoppal javítgatni a bénázásaimat.
Mindez nem lenne, ha apukám úgy 25 éve nem nyomja a kezembe sokat látott Zenit-e típusú fényképezőgépét.